Valódi bocsánat
Olvasandó: Máté 26, 30-35. 69-75.
„Miután ettek, így szólt Jézus Simon Péterhez: „Simon, Jóna fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?” Ő pedig így felelt: „Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged!” Jézus ezt mondta neki: „Legeltesd az én bárányaimat!” Másodszor is megszólította: „Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem?” Ő ismét így válaszolt: „Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged.” Jézus erre ezt mondta neki: „Őrizd az én juhaimat!” Harmadszor is szólt hozzá: „Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem?” Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte tőle: szeretsz-e engem? Ezért ezt mondta neki: „Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy szeretlek téged.” Jézus ezt mondta neki: „Legeltesd az én juhaimat! Bizony, bizony, mondom néked: amikor fiatalabb voltál, felövezted magadat, és oda mentél, ahova akartál; de amikor megöregszel, kinyújtod a kezedet, más övez fel téged, és oda visz, ahova nem akarod.” Ezt azért mondta, hogy jelezze: milyen halállal dicsőíti meg majd Istent. Miután ezt mondta, így szólt hozzá: „Kövess engem!”János 21, 15-19.
Két héttel ezelőtt hallottunk az emberi következetlenségről és Jézus következetességéről. A tanítványok kilépnek a küldetésükből, és visszamennek halászni: oda, ahonnan Jézus már egyszer elhívta őket. Jézus pedig nem mond le róluk, hanem utánuk megy, kezelésbe veszi és újraküldi őket, megerősíti, felfrissíti küldetésüket. Rólunk sem mond le, azért szól ma is az Ige, mert ma is tőle kapott küldetésünkben akar megerősíteni bennünket. A múlt vasárnap is erről a küldetésről hallottunk. Szüntelenül imádkozzatok. Jézus barátaiként élhetünk: mindig vele. Ezt tudatosítva járhatunk mindig küldetésben: minden feladatunkat, beszélgetésünket, gondolatunkat neki ajánlva, vele, az ő dicsőségére istentisztelet lehet az egész életünk. Jézus újra küld: számít, hogy mit teszel, hogyan beszélsz, hogyan gondolkozol. Jézus ma is ezt mondja neked: Számítok rád, küldetést bíztam rád, mert te a tanítványom vagy. A küldetés lényege: Nem élhetsz akárhogyan, mert te Jézus tanítványa vagy.
Az életünk legnagyobb problémája azonban éppen az, hogy tanítványi identitásunkban bizonytalanodunk el, ezt látjuk, gondoljuk másként: ki vagyok? Nem látjuk a küldetésünket, mert a kudarcaink, a bukásaink, a bűneink, szégyellt titkaink mondják meg nekünk a szívünk mélyén, hogy kik vagyunk. A problémánk éppen az, hogy bűneink és bukásaink miatt nem látjuk, hogy kik vagyunk, kik lehetünk Krisztusban. Azért van ez, mert mi nem feledékenyek vagyunk, hanem bűnösök: nem csak elfelejtettük küldetésünket, hanem hűtlenek lettünk hozzá. Amikor Jézus azt mondja: tanítványok vagytok, talán a szíved mélyén te is Péterrel értesz egyet: én nem vagyok (többé) tanítvány, az alapján, amit tettem, ahogy viselkedtem. A legnagyobb kérdésünk, hogy van-e újra kezdés a bukás után? Elhagyhatjuk-e azt, ami a múltból terhel bennünket? Lehetünk újra tiszta szívű tanítványok? Hogyan? Jézus és Péter beszélgetéséből ma erre a kérdésre kapunk választ.
- Foglalkozni kell azzal, ami terheli lelkünket. Miért beszélünk a bűnről, a bukásainkról, azokról a dolgokról, amelyekre nem vagyunk büszkék? Nem lehetne csak a pozitív dolgokról beszélni? Azért kell beszélnünk róla, mert a bűn valódi hatalom, elválasztó erő, amelyik megüli az ember életét és tönkreteszi a kapcsolatait. Elválaszt Istentől, elválaszt a másik embertől, és megterhel bennünket. Ha nem beszélünk róla, akkor is így van. A rendezetlen bűneink meghatározzák, hogy hogyan gondolkozunk, cselekszünk, hogyan beszélünk, hogyan érezzük magunkat ma – akkor is, ha tudatosan nem gondolunk rájuk, sőt még akkor is ha a bűnt nem tartjuk bűnnek. Ez a véleményünktől független valóság. Pétert hűtlensége teljesen elbizonytalanította tanítványi identitásában, eltérítette a küldetésétől annyira, hogy másokat is magával rántott. Nekünk nem elhallgatnunk kell, elkendőznünk, pozitívumokkal felülírnunk, hanem szembenézni vele, világosságra hozni és rendezni. Az élet nagy megújulásának, az élő hitre jutásnak az útja ez, és a hívő ember rendszeres lelki higiéniájának az útja is ez. Nem térhetünk napirendre hűtlenségeink, bűneink bukásaink felett egyszerűen tovább lépve: szembe kell néznünk velük és rendezni őket.
- Személyesen kell rendeznünk bűneinket. Jézus meghalt a bűneinkért a kereszten. Ez 2000 éve tény. Ez az alapja annak, hogy van bűnbocsánat. Ennek az igazságnak a tényétől önmagában azonban nem oldódik meg a problémánk. Személyesen kell rátalálnunk a megoldásra, magunkévá kell tennünk azt. Péternek sem volt elég pusztán az, hogy tudta: Jézus meghalt és feltámadt a bűnösökért. Személyesen meg kellett beszélnie Jézussal a saját dolgát. Jézus ezért alkalmat ad Péternek, hogy megbeszéljék, hogy rendezzék a múltat. Szükséged van arra, hogy megéld: egy közösség tagja vagy – fontos a testvérek közösségében, együtt Isten elé állni -, de elengedhetetlenül szükséged van arra is, hogy megéld az Istennel való egyéni, személyes találkozást: amikor hozzád szól, téged kérdez, amikor kiöntöd a szíved előtte. Jézus sokat foglalkozott a 12 tanítvánnyal csoportosan, de a 12 tanítvány Jézus számára Pétert, Tamást, János és a többieket jelentette, akiket egyénenként szeretett, törődött velük, és személyesen megszólította, lelkigondozta őket.
Az istentiszteleten szól az ige mindenkinek, általánosan igaz üzeneteket fogalmazva meg. Arra van azonban szükséged, hogy saját élethelyzetedre értsd meg a személyes megszólító üzenetet, ami nem a szomszédnak, hanem neked szól itt és most! A sákramentumok jelzik ennek a személyességnek a fontosságát: a keresztségben Isten néven szólít, az úrvacsorában személyesen magadhoz veszel egy falat kenyeret és egy korty bort. Így kell magadhoz venned a bocsánat és újra kezdés lehetőségét is, amit Jézus elkészített mindenkinek. Ő nem tömeget lát, hanem személyesen téged. A közösség mindig egyénekből áll. A hit személyes kapcsolatról szól. A személyes kapcsolatban támadt zavart pedig úgy lehet rendezni, ha személyesen megbeszéljük azzal, akit megbántottunk. Igaz ez az emberi kapcsolatainkra is, de igaz ez az Istennel való kapcsolatunkra is. Ezért nagyon fontos, amikor együtt hallgatjuk a tanítást – azt is személyesen nekem szóló üzenetként megérteni -, fontos, amikor kis csoportban beszélgetve segítjük egymást az Ige személyes megértésében, de nem hagyható el az, hogy rendszeresen Isten elé állj a belső szobádban, és vele beszéld meg életedet. Az egyéni lelkigondozás ebben nyújt testvéri segítséget: amikor ott van veled egy lelkipásztor, lelki testvér, de nem a gyülekezetről, nem a csoportról, hanem rólad van szó: a te kérdéseidről, terheidről, bűneidről. A lelkigondozó segít abban, hogy ez a személyes találkozásod Istennel megtörténjen, segít világosabban látni az életedet, és Isten elé állni, amikor imádkozik veled és érted… Mert fontos, hogy a személyes találkozás és rendezés megtörténjen, ahogyan Péternek is fontos volt a Jézussal való közös találkozás után négyszemközt is beszélgetni, arról, ami az ő legbelsőbb személyes rendeznivalója volt. Személyesen kell rendeznünk bűneinket.
- Konkrétan kell rendezni bűneinket. A bűnünk általánosságban is megfogalmazható: bűnös vagyok, önközpontú, öntörvényű. Ezek az általános megállapítások azonban nem sokat segítenek rajtunk. Nekünk konkrét, személyre szabott bűneink vannak. Mindig konkrét a vétek. Igaz ugyan, hogy minden gonoszra hajlamos a szívünk, de konkrétan, személyre szabottan, egyedien valósul meg az életünkben az, hogy bűnös emberek vagyunk. Ennek felismerése és konkrét megvallása, a konkrét bocsánat elfogadása az igazi rendezés. Ahogyan az orvosnál is kevés csupán addig eljutnunk: beteg vagyok. Konkrét diagnózis kell, hogy megtörténhessen a gyógyulás.
Nézzük csak, hogyan történik meg ez Péter és Jézus beszélgetésében? Miért kérdez Jézus háromszor? Egy konkrét eseményre emlékeztet vele, amelyre Péter is, Jézus is jól emlékszik, és amelyik miatt Péter most lelki nyomorúságban van. Konkrétan megtagadta Jézust – még pedig háromszor. Ez nem Tamás bűne, nem Jánosé, ez Péteré, neki ezt kell rendeznie: egy konkrét helyzet, amikor nyilvánvalóan hűtlen volt.
Miért kérdezi Jézus: „jobban szeretsz-e engem, mint ezek?” Azért, mert Péter volt a „jobban tanítvány”. Ő mindig jobban tudta, mint a többiek, többet gondolt magáról, mint a többiekről: „ha mindenki megbotránkozik is benned és soha!” És jobban tudta még Jézusnál is. Kioktatta még Jézust is, ha nem értett vele egyet. Amikor Jézus közelgő szenvedéséről beszél tanítványainak, Péter így dolgálja meg őt: „Mentsen Isten, Uram, nem eshetik ez meg veled…” Péterben konkrétan így nyilvánul meg a bűnös emberi természet, mondhatnánk ez az ő alapbűne. Tulajdonképpen ez okozta a bukását is. Többet gondolt magáról, mint kellett volna. Mindig bizonygatott, bizonyítani akart. Jézus ezzel szembesíti, amikor így kérdez… A bűnös természet nem egyformán valósul meg bennünk, mindig konkrét és személyre szabott módon. Az ebből fakadó cselekedeteink is mindig konkrétak. Mindezekkel konkrétan kell szembesülnünk, konkrétan megbeszélni az Úrral, hogy a bocsánat is konkrét lehessen és valóságos. Jézus kereszthalála minden bűnre bocsánatot jelent. Ezt a bocsánatot úgy tudod igénybe venni, ha világosságra hozod azt, ami életedet terheli. A bűn ereje abban van, hogy rejtve marad, homályban marad, általánosságban marad. A konkrét szembenézés, rendezés fájdalmas, mert olyasmiről van szó, amit szégyellsz, amiről nem szívesen beszélsz, de ezen az úton gyógyul meg az életünk. „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.” 1János 1, 9.
- Az életünk igazi rendezése Jézussal, a valódi bocsánat egyben életváltozást is jelent. A megbocsátás nem csupán szavak kérdése, hanem valódi esemény. Jézus nem csupán rehabilitálja Pétert, hanem más emberré teszi, amikor megbocsát neki. A szégyenteljes bukáson és a megbocsátáson keresztül a Péter, akinek korábban arról szólt az élete, hogy „én jobban tudom, jobban teszem, megmutatom” egészen megváltozik. Jézus kérdéseire megcsendesedve, szívbeli alázattal válaszol: „Uram, te tudod…” Most már nem én, hanem te… A Jézust háromszor megtagadó tanítvány halálig hűséges szívet kap Jézustól. A Péter mártírhaláláról szóló jövendölésben nem az a hangsúlyos, hogy milyen halállal hal meg majd, hanem az ígéret: Péter, mindhalálig, a mártírhalálig hűséges maradsz hozzám, mert én hűségessé formállak téged. Milyen csodálatos, ahogy Jézus kegyelme megváltoztat és átformál a bűnbocsánatban. Nem egy kicsit jobbá tesz, hanem azzá tesz, aki te nem vagy természeted szerint! (Paul Washer). Van, ami egy pillanat alatt megváltozik, és van, amit egy életen át formál át, de valódi változás indul el a valódi bocsánat átvétele után. Ez a reménységünk önmagunk felől. Isten feltétel nélkül szeret most is: elfogad úgy, ahogy vagy. Annyira szeret azonban, hogy nem hagy olyannak, amilyen vagy: az ő kegyelme – ha rá bízod magad – átformál. A minta Jézus (Róma 8, 28-30.), az ő képére formál minket az Úr.
- Jézus kérdése: Szeretsz-e engem? A kérdésből világos, hogy életünk rendeződése a Jézussal való kapcsolatunk rendezését jelenti. A gyógyulás lényege, hogy a kapcsolat változik meg. A legfontosabb kérdés: szeretsz-e engem? Péternek itt volt a problémája. Nem azonosult igazán Jézussal, nem adta szívét neki, lelkesedett érte, vele volt, de fenntartásai voltak. Ő akarta megszabni, hogy meddig ért egyet Jézussal. A saját kezében tartotta az irányítást, fenntartotta magának a jogot, hogy nemet mondjon neki. És így eljött a pillanat, amikor megtagadta: nemet mondott rá.
A hit lényege az, hogy szereted az Urat. „„Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet; azt pedig az én Atyám is szeretni fogja, és elmegyünk hozzá, és szállást készítünk magunknak nála.” János 14, 23. A hit, mint Jézus szeretete: ismeret, bizalom és engedelmesség. Ismerem őt és ismerem a szavát. Bízom benne, hogy az ő igéje igazság és az ő akarata jó. Ezért szót fogadok neki, és hozzá igazítom az életemet mindabban, amit megértettem Igéjéből. Ha pedig valamiben hűtlen voltam, engedetlen, azért bocsánatát kérem, így rendezem vele – lehetőleg azonnal.
A bűnbocsánat nem azt jelenti, hogy bocsánatot kérek, aztán élek ugyanúgy tovább, mert úgyis megbocsát, hanem azt jelenti, hogy rendezem vele a kapcsolatomat. Visszatérek az ő szeretetébe, szeretettel válaszolva rá. Ő az én Uram, kegyelméből élek, bízom benne és hallgatok rá.
Péter ezt érti meg a bukása és a bocsánat után: vége van annak az útnak, amelyen én szabom meg az Úrnak, hogy mit lehet és mit nem, és kezdődik a bizalom útja: szeretem őt és igent mondok az Ő szavára. Szeretsz-e engem? Vajon még mindig te szabod meg azt, hogy meddig engedsz az Úrnak? Hogy mit vagy hajlandó az igéből elfogadni? Melyik területet adod át életedből, és melyiket tartod meg magadnak? Szereted őt? A szíved az övé?
- Jézus bocsánata teljes. Jézus háromszor kérdez, Péter háromszor válaszol, és Jézus mindháromszor megerősíti Péter küldetését. Nem csupán általában a tanítványokat, hanem most személyesen Pétert is rehabilitálja, megtisztítja és újraküldi. A bocsánat többet jelent annál, hogy nem kapsz büntetést. Újra teljes jogú családtag vagy. És újra küldetésed van! Péter ezek után mindig alázattal tudja, hogy honnan jött , hogy kicsoda ő a természete szerint. Tudja azonban azt is, hogy ő ezt rendezte az Úr Jézussal. Tudja, hogy bűnös, de tudja, hogy bocsánatot kapott, kegyelembe fogadott bűnös. Megszabadult a múltjától. Kész elmondani, hogy ő megtagadta Jézust – így kerülhetett be mindegyik evangéliumba ez a történet -, de ez többé nem terheli meg a lelkiismeretét, nem gyengíti a bizonyságtételét. Szabad, tiszta és megigazult, mert bocsánatot kapott, és így felszabadult arra, hogy egyenes háttal, erővel végezze a küldetését. Pünkösdkor így hirdeti a jeruzsálemieknek a Lélek erejével: „mi atyáink Istene megdicsőítette Fiát, Jézust, akit ti kiszolgáltattatok, és megtagadtatok” ApCsel 3, 13. A tagadó tanítványt a múltja nem akadályozza meg abban, hogy felhívja a figyelmet a nép tagadására, mert bocsánatot kapott. És valóban hű lesz mindhalálig – nem a saját erejéből, hanem Jézus kegyelméből. Ilyen ereje van a valódi bocsánatnak.
Azért hallottad ma ezt az igét, mert Jézus nem mondott le rólad. Neked is bocsánatot szerzett a kereszten. Fel akar szabadítani az alól, ami fékez, nyomaszt, elválaszt tőle. Rendezni akarja veled a kapcsolatot. Visszaadni a szabadságodat, a küldetésedet. Ez nem megy úgy, hogy megint elmész amellett, ami nincs rendben, Nem megy általánosítással, vagy felejtéssel, pozitív felülírással. Meg kell beszélni vele konkrétan. Tovább mehetsz másként, Vele. Akarod?
Kérdések az igehirdetéshez:
- Mi újat tanított neked, vagy mire emlékeztetett téged Isten ezzel a történettel a valódi bocsánattal kapcsolatban?
- Hogyan tapasztaltad meg ezeket eddig életed során?
- Mire indít most téged?