Oldal kiválasztása

2021. október 03.

Adósságrendezés

Olvasandó: Kolossé 2, 8-15. 

hallgasd meg az istentiszteletetNézd meg a videótárunkban

Olvasandó: Kolossé 2, 8-15. 

„Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushoz alkalmazkodik. Mert benne lakik az istenség egész teljessége testileg, és benne jutottatok el ti is ehhez a teljességhez, mert ő a feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak. Benne vagytok körülmetélve is, de nem kézzel végzett körülmetéléssel, hanem a Krisztus szerinti körülmetéléssel, a bűn testének levetése által. A keresztségben vele együtt eltemettek benneteket, és vele együtt fel is támadtatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztotta őt a halottak közül. És titeket is, akik halottak voltatok vétkeitekben és bűnös valótok körülmetéletlenségében, ővele együtt életre keltett megbocsátva nekünk minden vétkünket. Eltörölte a követelésével minket terhelő adóslevelet, amely minket vádolt, eltávolította azt az útból, odaszegezve a keresztfára. Lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan megszégyenítette őket, és Krisztusban diadalmaskodott rajtuk.” Kolossé 2, 8-15.

 

Kolosséban nagyon fontos szó volt a „teljes.” Az embereket meg lehetett babonázni vele. Széles lelki és életmódpiacon árulták a portékájukat azok, akik azt ígérték, hogy megmutatják az utat a teljességhez, az élet kiteljesedéséhez, a teljes élethez. Voltak, akik misztikus élményekkel házaltak, mennyei lényekkel való találkozás útján, különleges szertartásokkal. Mások szigorú szabályokkal, vallásos, vagy nem vallásos életmód tanácsadással: ezt edd, ezt ne edd, ezt tedd, ettől tartózkodj, ilyen ritmusban éld az életed, és akkor egyszer majd eljutsz a teljes életre. A teljes életre vonatkozó ígéretek még a keresztyének szívét is lenyűgözték. Voltak, akik közülük is azt tanították: Jézus Krisztus evangéliuma az ABC, a kezdő, a belépő szint, de ezzel még nem vagy teljes: feljebb kell lépned, még tenned, tanulnod, gyakorolnod kell valami mást, még extra lelki élményekben kell részesülnöd, hogy a teljesség megvalósuljon az életedben.

 

Miért tudtak ezek a tanítások ilyen nagy hatással lenni a kolossébeliekre? Mert az emberek nem érezték teljesnek az életüket. És az ember vágyik a teljességre, teljességre vágyik. Arra megy, amerre ezt reméli elérni.

 

Nem ismerős ez a helyzet 2000 évvel később Szolnokon is? Ha lehet, ma még szélesebb a lelki piac. Szeretnél teljes életet? Teljességre vágysz? Beleszédülsz, ha végig nézel a polcon levő kínálaton… Kapcsolódhatsz keleti vallásokhoz, beszélgethetsz angyalokkal, kiürítheted a tudatod. Szekták, vallási csoportok, guruk elmondják neked, hogy milyen szabályokat kell következetesen betartanod ahhoz, hogy a teljességre eljuss. Sokat kérnek tőled, de sokat is ígérnek. Igen, vannak „keresztyén” jellegű vallások/vallásosok, akik elmondják, hogy milyen szabályokat kell szigorúan betartanod, hogy teljes legyen az életed – vagy ahogy vallásosan mondják – megfelelj Istennek.

De bőven vannak nem vallásos jellegű életmód tanácsok, szabályok is, amelyek az élet kiteljesedését ígérik. Étkezési szokások (vegetáriánus, vegán, paleo, vagy update), ez a teljes élet kulcsa. Testedzés: ha pontosan így csinálod, révbe érsz! Életmód: mikor kelj, milyen ritmusban élj… Az agykontrollal teljessé teheted a tudásod, kitágíthatod a tudatod. Stb.  Egyszer ezt, azután az ellenkezőjét ajánlják a legnagyobb komolysággal, sőt van, hogy egyszerre ezt is azt is. Hogyan igazodik itt el az ember? Van, hogy rájövünk, már megint megvezettek. Aztán nem sokkal később hagyjuk, hogy egy következő ügyeletes teljesség-recept vezessen az orrunknál fogva.

 

Az igazi kérdés nem is az, hogy hogyan lehet ennyi becstelen vagy felelőtlen receptgyáros, hanem sokkal inkább az, hogy miért lehet megvezetni bennünket? És természetesen az életmód tanácsok között van nagyon sok hasznos is, amit jó, ha megfogadunk, de a probléma az, hogy túlzott jelentőséget tulajdonítunk nekik, mintha az egész élet ezen fordulna meg.  Miért van ránk ekkora hatással a teljesség ígérete? Mert belül, a szívünk mélyén a teljesség hiányát éljük meg, és ez nyugtalanítja a szívünket.

Az egyik legkomolyabb tünete ennek a mai Magyarországon és Szolnokon, és igen a református gyülekezetben is (!) a teljesítménykényszer. Egyenesen rabságban tartja az életünket. A mindennapjainkban futunk valami után, állandóan teljesíteni akarunk, és közben állandó restancia, elégtelenség érzés van bennünk. Sokan éljük át nap, mint nap azt a félelmet, hogy amit adni, tenni tudok, nem lesz elég. Ez egészségtelen stressz alatt tartja, szorongással tölti el az életünket és depresszióval fenyeget. Ez okozza az önmagunk állandó bizonygatásának tünetegyüttesét: mindig valahogy be kell bizonyítanom, hogy sokat érek –  vagy a visszahúzódást: én úgysem érek (el) annyit, mint a többiek, inkább meg sem próbálom. Mindegyik tünet azt jelzi, hogy a szívem mélyén az a program fut, miszerint a teljességhez vezető út a teljes-ítmény. Nekem kell hajtanom, hogy teljes legyen, de a teljesítményemmel nem érem el soha. Nekem kell valamit (még) tennem, hogy eljussak a teljességre.  Ez az út elvezethet a kiégéshez, mert ebbe beleroppan a lélek. Egyszer csak feladom, hogy teljesítsek.  

 

Vajon a saját teljesítményem egyszer elvezet a teljességhez? Egy vallásos szabályrendszer, ha elég következetesen betartom, ha megfelelek a legapróbb szabályoknak is, elhozza egyszer csak a megnyugvást? Valamelyik életmód tanács, vagy misztikus élmény kiteljesíti az életemet? Valami, amit én teszek?

 

Pál apostol válasza: nem. Nem az, ami te teszel, hanem Krisztus a teljesség. Számodra is. Ő teszi teljessé az életedet. Mégis hogyan?

 

Tegyük fel először a kérdést, hogy mi az oka a restancia érzésnek? A pszichológia azt mondja, hogy az önbizonygatásnak, vagy a visszahúzódásnak, az állandó hajtásnak a gyökere egyaránt az önértékelési probléma. Valami miatt nem látjuk helyesen életünk, önmagunk értékét, és vagy bizonygatunk, vagy beletörődünk, és lemondunk magunkról.  

A Biblia ennél mélyebbre megy. Az önértékelési problémánk is csak következmény, csak rossz gyümölcs. Az igazi gyökér az, hogy lelkileg eladósodtunk. A lelkünk mélyén kimondatlanul is ott a valóság szorongató sejtése: adósságcsapdában van az életünk. A bűn, amiről a Biblia beszél, nem azoknak a dolgoknak a listája, amit nem szabad megtenni, hanem egy adósságspirál: tartozás, amit nem, hogy törlesztenénk, hanem napról napra több lesz. Az egész életünkkel tartozunk Istennek, és nem tudunk vele elszámolni. Tőle kaptuk ugyanis az életünket. Arra adta, hogy TELJES lényünkkel őt szeressük minden pillanatban, őt képviseljük, és így szolgáljuk vigyázva a világára és egymás életét építve. Teljes lényünket neki adjuk, erre adjuk. De mi nem adjuk erre a teljes lényünket. Egészen másnak adjuk, másra szánjuk! (Mire szánod az életedet? Mi mozgat? Mi a legfontosabb?)  Ez akkor is igaz, ha nem törődünk vele. Nem tudunk elszámolni, és ez megüli az életünket.  

 

Hogyan lehetne teljes az élete annak, aki a svájci frank alapú hitel miatt adósságspirálban van?

 

Hiába törekszem, messze nem tökéletes egyik napom sem ebből a szempontból, ez pedig azt jelenti, hogy ahelyett, hogy törlesztenék, a legjobb szándékom mellett is csak növelem a tartozást. Próbálunk kompenzálni – jótékonysággal például -, de nem megoldás egy tartozásra, ha én másnak fizetek, nem annak, akinek tartozom. 8 milliárd adós világában, 10 millió adós országában, 70 ezer adós városában, adósok gyülekezetében élünk. Ez van a kapcsolati problémáink mélyén is. Ezért ítélkezünk olyan keményen egymás fölött. Nem vagyunk nagyvonalúak a másik tévedésével kapcsolatban, sőt, a másik adósságának fényében próbáljuk kisebbnek látni a sajátunkat. Ezért olyan nehéz megbocsátani: hogyan engedjük el a másik adósságát, amikor mi is adósok vagyunk? És ezért rettegünk annyira a hibáktól, és nem tudjuk elviselni a kritikát, ha valaki a hibánkra figyelmeztet: mert ez az adós voltunkra emlékeztet, és ez nagyon fáj! Elbújhatsz – bármi mögé – a végrehajtó megtalál, és nem lesz megértő. Ha nem történik valami, akkor egy örökkévalóságon keresztül sem tudom letörleszteni adósságomat. Bármi, amit teszünk, nem teszi semmissé az adósságot. Lehet, hogy update étrenddel lefogyok, és az jó, de attól még el vagyok adósodva lelkileg!

 

Kedves Testvérem! Hadd hirdessem neked az evangéliumot! Ha még nem hallottad vagy soha nem értetted, vagy ha már hallottad, és el is fogadtad, de mégis szorong a szíved teljesség hiánya miatt!

 

Jézus Krisztus teszi teljessé, Jézus Krisztus tette teljessé az életedet! Olyan gazdag ennek az igeszakasznak az üzenete, de most csak egyet helyezek a szívedre, abba az egybe kapaszkodj bele itt és most: megszabadított az adósságcsapdából! Rendezte a restanciádat, az adósságodat teljesen!

 

Az első „csapás” az adósságra egyben kapaszkodó neked: „Eltörölte a követelésével minket terhelő adóslevelet, amely minket vádolt, eltávolította azt az útból, odaszegezve a keresztfára.” Minden egyes vallás, minden egyes életmódtanács arról beszél, hogy mit kell tenned neked, hogy rendezd a tartozást. Csakhogy ez nem megy. Semmilyen módszerrel.  Az evangélium ezzel szemben arról beszél, hogy mit tett érted Isten, hogy ő rendezze a tartozásodat. „[Krisztusban] lakik az istenség egész teljessége testileg.” Vagyis ő a testté lett Isten, aki emberként jött el erre a földre, hogy véghez vigye az adósságrendezést. Emberként teljes életet élt, tartozás, hiba és fogyatkozás nélkül. Úgy, ahogy azt kell az Isten eredeti terve szerint. És ő, akinek nem volt tartozása, a kereszthalállal kifizette a te tartozásodat, és az enyémet.  A keresztre szegezett adóslevél azt hirdeti: fizetve. Jogos a követelés, de ő eltörölte azzal, hogy kifizette. A megbocsátás árát valakinek ki kell fizetnie! Ő, akinek tartoztunk, megtette, kifizette. Nem pénzzel, nem nagyvonalúsággal, hanem pontosan kifizette a tartozást. Szörnyű árat fizetett érte. A világegyetem törvénye szerint a bűn fizetsége a halál (Róma 6, 23). A tartozást csak az élet elvesztésével lehet kifizetni. Ez az ára. Ő pedig, akinek nem volt tartozása, amiért halállal kellett volna fizetni, kifizette a mi tartozásunkat azzal, hogy helyettünk odaadta a halálnak a saját életét! A keresztre szegezett adóslevél. Kinek a számlája? A tied. Ki fizeti ki? Ki fizette ki? Jézus. Lásd meg, hogy az életed egész tartozása, az elégtelenséged, a restanciád, ott van kifizetve, kiegyenlítve! Lásd meg odaszegezve a keresztre, hogy emlékeztető legyen. Ezzel van kifizetve, az ő kontójára van fizetve ez a számla is, a te számlád is. Érted?   

 

A második „csapás” az adósságra egyben kapaszkodó neked: „A keresztségben vele együtt eltemettek benneteket, és vele együtt fel is támadtatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztotta őt a halottak közül.” Tudjátok, mi jutott most eszembe erről a mondatról? A tanúvédelmi program. Filmekben biztos láttunk már hasonlót: megrendezik valakinek a halálát és temetését. A régi élete számára meghal. A régi identitása meghal. Új identitást, személyazonosságot kap. Többé nem keresik a végrehajtók, mert számukra meghalt. Az a személy, aki tartozott meghalt. Az pedig aki él, az szabad a tartozástól! A keresztség ezt az új identitást ábrázolja ki. Krisztusban, Krisztussal, hozzá kötődő élettel ki vagy?  Azonosult veled a kereszten, és te azonosultál vele. Meghaltál vele, és feltámadtál vele új életre. A víz emlékeztet az alámerülésre: a régi, a bűnös, az menthetetlenül eladósodott meghalt Krisztussal együtt a kereszten. Vele új identitásod van! Krisztusban Isten kegyelembe fogadott kedves gyermeke vagy, akinek teljes az élete, TELJES, IGAZ, mint ahogy Jézus Krisztus élete teljes és igaz. „Benne jutottatok el ti is ehhez a teljességhez.” Érted? Krisztusban új identitásod van: Isten megtisztított, tartozásmentes, igaz gyermeke!

 

És a harmadik „csapás” a tartozásra, a harmadik megerősítés neked: vele nem csak teljesítve az adósság, fizetve a számla, nem csak új személyazonosságod van, de vele tökéletes védelem alatt is vagy. Jézus Krisztus nem csak kifizette helyetted, amit te nem tudsz, nem csak új identitást adott neked, hanem döntő győzelmet aratott afelett a hatalom felett, aki kitervelte, hogy belerángat az adósságba, és ezzel elpusztít. Igen. Ez a Sátán módszere, régi módszer, amit Ádámtól és Évától kezdve gyakorol, és nem tud újat: belevisz a bűnbe, elbuktat, és utána vádol. Ez a régi módszer bejött neki: így gyakorol hatalmat felettünk. Jézus Krisztus azonban a kereszten a kígyó fejére taposott. Lefegyverezte és megszégyenítette a Sátánt. Megszüntette a vád alapját: mindent kifizetett. Teljesen! Ezzel kivette a Sátán kezéből a fegyvert, amellyel gyilkolta az embert, a láncot, amellyel megkötözött, a korbácsot, amellyel hajszolt! A kolossébeliek világosan értették a római diadalmenet képét: a leigázott sereg vezérei fegyvertelenül, veszélytelenül, legyőzötten vonulnak a diadalmas hadvezér után. A győztes hadvezér Jézus Krisztus, aki halálával és feltámadásával győzött az ő népéért. Az ő kezéből senki ki nem ragadhat! Kísérteni még kísérthet, fájdalmat okozhat, elgáncsolhat, de nem győzhet le, mert többé nem szakíthat el Jézus Krisztustól!

 

Ez az evangélium. Ez az örömhír, amelyet hirdetni kell Jézus nevében azóta is. Ez az a győzelem, amellyel Isten megfordította a világot, és helyreállítja azt. Krisztus a teljesség. Őbenne teljes az életed. Ő érted is helytállt. A te adósleveledet is keresztre szegezte!

 

Ma is szólt ez a jó hír. A lehetőség készen áll. Igénybe veheted az adósságrendezést! Képzeld el, hogy kezelhetetlen adósságod van a bankban, ami megüli az életedet. Valaki kifizeti helyetted teljesen. Be kéne menned, hogy aláírásoddal igazold: elfogadod. Ha nem hallasz róla, nem segít rajtad a nagylelkű felajánlás. Ha hallasz róla, de nem törődsz vele – mert hagyjanak békén téged az adóssággal, nem hiszel benne, ahogy a covidban sem -, így sem segít rajtad. Vagy nem hiszed el, mert ilyet nem szoktak tenni, ez megint valami átverés lesz – gondolod – így sem segít rajtad. Még az sem, ha hallod, és tisztelettel gondolsz arra, ki ilyen nagyvonalú felajánlást tesz az embereknek! Egy valami segít rajtad, ha ilyen helyzetbe kerülsz. Berohansz a bankba, és – lehet, hogy félénken, de – odalépsz a pulthoz és azt mondod: azt hallottam, hogy valaki felajánlotta, hogy rendezi az adósságomat. Élni szeretnék vele. Hol kell aláírnom? Az segít rajtad, ha igénybe veszed.  

 

Mit kell tenni, hogy igénybe vedd a nagy adósságrendezést? Tenni? Teljesíteni?  Semmit! Azért legalább a Heidelbergi Káté 1. kérdés-feleletét csak meg kell tanulni, nem? Vagy a legfontosabb református szokásokat? Vagy egyházfenntartói járulékot befizetni? Egy-két dologban megváltozni, valamit csak kell tenni, hogy rendeződjön az adósság?! NEM! Ő már mindent megtett, TELJESEN rendezte. Nem kell semmit teljesíteni. El kell fogadni, erre kell bízni magadat! Felnézel a keresztre, ahová Isten a te adósleveledet is kiszegezte. Szembenézel a tartozásoddal, és rábízod a szíved arra, amit Jézus tett érted. Úr Jézus, adósságcsapdában van az életem. Köszönöm, hogy értem is fizettél. Rád bízom magam, mindenestül. Ezzel örökre megvetted a szívemet! A tied vagyok! Hol kell aláírnom?

 

„Nem nevel ez a tanítás könnyelmű és elvetemült embereket? Nem. Mert lehetetlen, hogy azok, akik igaz hit által Krisztusba vannak oltva, a hála gyümölcsét ne teremjék.” (Heidelbergi Káté 64. kérdés-felelet)

 

Nem az a baj a világgal, hogy túl sokan hisznek az adósságrendezésben, hanem az, hogy túl kevesen. Még mindig törleszteni akarunk, törleszteni próbálunk, még a tékozló fiú is így indult haza: kitaláltam, béres leszek, majd törlesztem apránként az adósságomat! Amikor hazaér, és kezdi mondani a tervét az Atyának, ő mondja azt kitárt karjába zárva fiát: „Hagyjad, fiam, már mindent rendeztem, már ki van fizetve!” Mi meg nem értjük, kínlódunk tovább az adósságcsapdában, és nincs is nagyon energiánk másra. Ez az igazi baj a világgal… 

 

Gondolj bele, mit jelent a Jézusra bízott szív! Látod az adósságodat jobban, mélyebben mint bármikor. De látod azt is, hogy teljesen ki van fizetve. Nem te fizetted ki, hanem az, aki a teljesség! Szabad vagy a törlesztési kényszertől, a teljesítési kényszertől, szabad vagy a görcsös törvényeskedéstől, az életmódi megkötözöttségektől. Szabad vagy! Szabad vagy a szeretetre! Érted? Nem arra indít el, hogy akkor most kezd el „hálából” a teljesítést. NEM! Bízd rá magad! Még hibázhatsz is! Ő kifizette! Te teljesen szabad vagy!

Mi maradt akkor nekem? Lehetek valóban hálás. Adhatom, amim van hálából. Szerethetem, szolgálhatom őt hálából. Az ő teljességéből szerethetem azokat, akikkel találkozom, akiket rám bízott.

 

Vidd magaddal ezt az üzenetet ma. Forgasd a szívedben. És gondold végig ezt az „ajánlatot”!

 

Kérdések az igehirdetéshez:

  1. „Nem az a baj a világgal, hogy túl sokan hisznek az adósságrendezésben, hanem az, hogy túl kevesen.” Mit gondolsz erről a mondatról?
  2. Az állandó elégtelenségérzés, az önbizonygatás vagy alacsony önértékelés miatti visszahúzódás, a hibázástól való görcsös félelem, a rosszul viselt kritika, a mások életének túl szigorú bírálata, a megbocsátásra való képtelenség stb. az adósságcsapdával való küszködés tünetei. Gondold végig az életedet! Milyen konkrét helyzetekben jelennek meg hasonló tünetek életedben?
  3. Hogyan segíthet rajtad, hogyan szabadíthat fel a nagy adósságrendezés evangéliuma az ezekhez hasonló helyzetekben?

 

 

 

Szolnoki Református Egyházközség