2023.05.07.

„Halljtok! Íme, kiment a magvető vetni, és történt vetés közben, hogy egyik mag az útfélre esett, de jöttek a madarak, és felkapkodták. Másik meg a sziklás helyre esett, ahol kevés volt a föld, és azonnal kihajtott, mert nem volt mélyen a földben; amikor pedig felkelt a nap, megperzselődött, és mivel nem volt gyökere, kiszáradt. Egy másik a tövisek közé esett, de a tövisek megnőttek, megfojtották, és így nem hozott termést. A többi pedig a jó földbe esett, és termést hozott, miután kikelt és szárba szökkent, és meghozta egyik a harmincszorosát, másik a hatvanszorosát, sőt némelyik a százszorosát is. Majd hozzátette: „Akinek van füle a hallásra, hallja!” …A magvető az igét veti. Akik az útfélen vannak: oda hull az ige; de amikor meghallják, azonnal jön a Sátán, és kiragadja a beléjük vetett igét. Akiknél a mag a sziklás talajra hullott: amikor meghallják az igét, azonnal örömmel fogadják, de nem gyökerezik meg bennük, ezért csak ideig való, és ha nyomorúságot vagy üldözést kell szenvedniük az ige miatt, azonnal eltántorodnak. Másoknál a tövisek közé hullott a mag: ezek meghallják az igét, de e világ gondja, a gazdagság csábítása, vagy egyéb dolgok megkívánása megfojtja az igét, úgyhogy ez sem hoz termést. Akiknél a jó földbe hullott a mag: ezek hallgatják az igét, befogadják, és az egyik harmincszoros, a másik hatvanszoros és némelyik százszoros termést hoz.” Márk 4, 3-9. 14-20.

Anyák napja az élet ünnepe. Hálát adunk Istennek az életünkért, mint ajándékért. Hálát adunk azokért, akik Isten eszközei voltak teremtő munkájában, és ezért áldozatot vállaltak: az édesanyákért. Az élet csoda. Jó, ha rá tudunk csodálkozni az élet csodájára. Valami, amit csak Isten adhat. Dr. Kellermayer Miklós vallomása: biológusok, az élet titkát kutatók le tudják írni az élet működését, le tudják írni az élő sejt összetételét, de nem tudják megfejteni az élet titkát: a sejten belül miért él ugyanaz a biokémiai összetétel, ami a sejten kívül nem. Honnan jön az a „szikra”, ami az életet adja? Ez Isten csodája! A teremtés története szerint Isten teremtő szava van e mögött a csoda mögött. Isten szava ad életet. Isten szava alkotta meg az élet rendjét, az élet biológiai továbbadásának a rendjét is. Hisszük és valljuk, hogy ez nem automatizmus, hanem mindegyikünk megszületése mögött is Isten személyes akarata, döntése, szava van. 

Jézus egy egyszerű példázatban az Isten igéjének életet – új életet adó – csodájáról beszél. A teremtő szó nem csak a teremtéskor, nem csak az élet kezdetén tesz csodát, hanem az új életünk, az Istennel való kapcsolatunk mögött is ez a szó van. A hitünk megszületése Isten igéjének csodája. „A hit hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által.” Róma 10, 17.

A mag jelentéktelen, apró valami külsőleg: olyan, mint egy kavics. Mégis különleges csodát hordoz: élet van benne. Ha megfelelő körülmények közé kerül, dinamikus erővel utat tör rajta keresztül az élet. A magban benne van az egész növény, annak a programja, kódja. Vegyünk kezünkbe egy magot, és csodálkozzunk rá!

Jézus ebben a példázatban az Isten igéjét hasonlítja az életet hordozó maghoz. A Biblia mondatait, és az azokhoz hűen megszólaló igehirdetést. Mai kultúránk a látványra, a hangerőre figyel, egyre magasabb az ingerküszöb, egyre megrázóbb mondatok kellenek, hogy valaki egyáltalán felfigyeljen: a filmek viccek gyorsulnak, durvulnak. Isten pedig az életet egy ilyen szerény külsejű dologban rejtette el. „Mivel tehát a világ a saját bölcsessége útján nem ismerte meg Istent a maga bölcsességében, tetszett Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által üdvözítse a hívőket.” 1Korinthus 1, 21.  A Biblia és az igehirdetés soha nem volt látványos, feltűnő. Ma végképp nem. Egyszerű történetek, egyszerű mondatok. Ez az ige mégis különleges csodát hordoz: életet, hitet, Istennel való élő kapcsolatot, üdvösséget teremtő erő, „dünamisz”! Jézus Krisztus maga van itt köztünk Igéje és Szentlelke által. Hatalom, amelyik életeket változtat, szabadulást ad, vezetést, bűnbocsánatot, tisztulást, lelki növekedést ad, kapcsolatokat állít helyre, átformálja a gondolkodásmódunkat. A saját helyzetünkben Kellermayer Miklóshoz hasonlóan vallhatom meg: el tudom mondani, hogy melyek a hívő élet gyakorlásának eszközei, de nem tudom megmondani, emberileg nem tudom megfogalmazni, leírni a titkot, a receptet. Az, hogy a gyülekezetünkben szabadulások, gyógyulások történnek, hogy meggyőződéses ateisták jutnak hitre, életek változnak meg: Isten csodája.  Egy valamit tudok: ebben a csodában mindig része van Isten igéjének. Anélkül nem megy. Ahogyan Hamra Pista bácsi vallotta meg, amikor a Dömösi kör alkoholból mentő „módszerét” kérdezték tőle: a módszerünk Jézus. Imádkozunk, Bibliát olvasunk, figyelünk az igére, hat Isten szava, és egyszer csak megtörténik a csoda: a szabadulás. És van, akinél nem történik meg. És nem tudjuk megmondani a módszert, mert a szabadulás, az új élet, a hitre jutás csoda. Isten igéjének a csodája.

Ezért ragaszkodunk az igéhez. Nem keresünk egyéb módszereket. Mert ebben van az élet. Ezért fontos komolyan venni azokat a lehetőségeket, amikor igét hallhatunk. Ezt a mai istentiszteletet, igehirdetést is. Most is ez történik! Most is hinti a Magvető a magot! A református istentiszteletnek van emberi és van isteni oldala is. Ha csak az emberi oldalt látod, akkor nem látod azt, amiért istentiszteletet tartunk! Lemaradsz a lényegről. Úgy nincsen semmi értelme! De kérheted, várhatod és megtapasztalhatod a csodát! Hogy Isten élő igéje szólaljon meg! Az ige az Istennel összekapcsolódó, hívő, új élet lehetőségét hordozza magában. Élsz-e vele? Kikelhet-e, és gyümölcsöt teremhet-e a te életedben ez a mag?

Jézus ezt a példázatot arról mondta, hogy az igében ott rejtőzik az élet lehetősége, ami – ha befogadó talajra, jó földre talál – kibontakozik. Hogy a mag élethordozó ereje kibontakozik-e, attól függ, hogy az adott mag milyen földbe hull. Az ige élethordozó erő. Hogy kibontakozik-e ez az erő az életedben, kifejti-e hatását, függ attól, hogy hogyan fogadod.

Jézus négyféle földről beszél a példázatban. Az egyes földtípusok emberi reakció típusokat írnak le. Mindegyik ember, akiről itt szó van, hallja az igét! Ott van, ahol hirdetik. Ahogyan mi is. Tulajdonképpen rólunk szól ez a példázat (és nem azokról, akik nem is hallgatják, nincsenek itt…) Fontos, hogy élő ige szóljon, és ne emberi okoskodás, vagy tévtanítás. És fontos a reakció is! Az ige nem varázsige. Isten mindig teret ad a válaszodnak. Mit kezdesz az igével?

Reakciótípusokról van szó, nem jó vagy rossz emberekről. Mindannyian bűnösök vagyunk. Nem ez a kérdés, hanem az, hogy mit kezdünk azzal, amikor az evangélium megszólít?

Reakciótípusokról olvasunk itt, és nem embertípusokról. Isten nem ír le bizonyos típusú embereket. Téged sem ír le. Hív, hogy légy jó föld. Te se írj le senkit! Légy reménységgel: hátha eljön az idő… A Magvető is ezzel a reménységgel hinti az igét: a nem megfelelő földbe is, hátha… Jézus korában vetés után szántottak. Vetés közben nem lehetett biztosan tudni, hogy milyen a föld. Akkor derül ki, amikor már lehullt a mag. Vetni kell a magot, aztán majd meglátjuk, hogy milyen a föld! Ma is ezzel a reménységgel, ma is így szól az ige! De nem elég, hogy itt vagy, nem elég, hogy hallod, mit kezdesz vele, hogyan fogadod itt és most? Befogadod-e jó földként?

Mert van, hogy az igehallgató olyan, mint, amikor a vetőmag az útfélre hull: „azonnal jön a Sátán, és kiragadja a beléjük vetett igét.” Azt gondoljuk, hogy ha valaki hallja, már biztosan célba ért? Magától értetődő, hogy üdvözül? Van azonban egy komoly ellenerő, aki azon dolgozik, hogy hallva az igét mégse juss el a gyümölcstermő hitig. Résen kell lenni! Az, hogy templomba jössz, még nem a cél! Az, hogy szimpatizálsz, még nem a cél. Szimpatikus a közösség. Hívnak, a barátom is jön… Ha azonban nem érted személyesen a neked szóló igét, a Sátán résen van, hogy kiragadja. Így igazán nem is kezd el dolgozni benned az élet. Figyelemelterelés folyik itt a templomban, vagy ha kilépsz innen. Külső elterelés, vagy belső elterelés aszívedben, gondolataidban.. A lényeg, hogy az istentisztelet emberi szinten maradjon nálad. Kik voltak itt, milyen volt, még tetszhet is a liturgia, a zene, vagy akár az igehirdetés is, lényeg, hogy igazi személyesen megértett üzenet, megérintett szív nélkül menj ki innen, és lehetőleg felejtsd is el, amit hallottál. Ezen dolgozik a Sátán. Meghallod-e mégis az igét? Megmozdít-e? Annyira fontos, hogy ezzel a vággyal, igénnyel indulsz-e a templomba, nyitod ki a Bibliád, vagy csak úgy „elhallgatod”, elolvasgatod az igét?

A következő kettő reakció már óriási előrelépést jelent: meghallják. Előbb utóbb azonban valami tönkreteszi az induló hitet, nem lesz belőle termés.

Sziklás föld. Gyorsan szárba szökken, hamar indul, de nincs mélyen a földben a gyökér. Nincs utánpótlás, elszárad, végül nem terem.  Úgy mondjuk: szalmaláng. Öröm, lelkesedés, érzelem, lángolás. Hiányzik a kitartás. Az érzések hozzátartoznak az életünkhöz, a hitünkhöz is, de józanul kell látnunk, hogy az érzésekre nem alapozhatunk semmit! A hit, a boldogság nem érzés, feldobottság, hanem élet-állapot. Egy jó házasság nem a szerelmes érzésre alapul. Örülök, ha érzem, de ha nem jó érzéssel, morcosan ébredek, akkor is házasok vagyunk, és számíthatunk egymásra, mert szövetség van közöttünk. Az érzéseink hullámzanak. A nehézségek általában lehűtik a lelkes érzéseket. De nem a hitet! A hit harc. Kapunk támadásokat. Nem mindig pozitív a fogadtatás. Van gúny, van hátratétel, negatív vélemény. És minden nap harcolni kell önmagunk, a nem odavaló vágyaink ellen, vagy a kényelmességünk ellen. Ez nem (mindig) jó érzés. A kérdés az, hogy az érzések ellenére is kitartok-e?

A szenvedés, az üldöztetés, a nehézség mindenkit megpróbál. Nem kellemes, nem kívánjuk, el is gondolkoztat talán. De válaszolni kell a kérdésre: mi az, ami fontos nekem? Jézusért ezt is vállalom. Őt nem akarom elhagyni. Jézus az életem, a legdrágább, kitartok mellette, kapaszkodom belé. A hűséges Jézus követők nem rettenthetetlen hősök, akik azt mondják: „mit nekem a szenvedés?!”, hanem azok az emberek, akik világosan látják, hogy ha Jézust elvesztik az élet értelmét veszítik el, ezért ragaszkodnak minden áron. Mennyit ér neked Jézus? Az első keresztyén vértanúk, és a mai mártírok az életükkel válaszoltak erre a kérdésre. A múlt rendszer megrostálta a hívőket. Próba volt. „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.” Jelenések 2, 10. „Sok baj éri az igazat, de valamennyiből kimenti az Úr.” Zsoltárok 34, 20.  Sok baj érhet, de Jézussal védelem alatt vagy. „Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni.” 1Korinthus 10, 13. A kísértés alatt is Isten tartja kézben az életedet. Megígérte, hogy olyat nem enged rád, amihez erőt ne adna. Megígérte, hogy a kísértés ideje korlátozott. Isten kiment, már közeledik, ne add fel! Mit tegye lelki szárazság idején, mit tegyek, ha „tűz a nap”? Tudj róla, hogy van ilyen, hogy ne érjen meglepetésként. Tudd, hogy Isten akkor is szeret, veled van. Kapaszkodj belé! Tarts ki ő megtart!

Tövises föld: „de e világ gondja, a gazdagság csábítása, vagy egyéb dolgok megkívánása megfojtja az igét.”  A gond, és az evilági jólét utáni vágy megfojtja az igét. Elfojtja a hitet. Minden korban, de ma talán még inkább figyelnünk kell erre. Jóléti kultúrában élünk, ahol minden az anyagi javak megszerzésére irányul. Ez határozza meg kultúránk életcéljait. Tanulást, pályaválasztást stb. Az életet a jólét fojtja meg. E miatt nem születhetnek meg sokan, erre áldozzuk rá a kapcsolatainkat… És ez fojtja meg a hitet. Vigyázz nagyon! A gondok és a jólét utáni vágy kegyetlen zsarnok: hajszol és soha nem enged megállást. Most ezért, most azért nem tudok időt, figyelmet szánni Istenre… Végül nem marad időnk! Soha nem lesz könnyebb, és mindig lesz újabb gond. „De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.” Máté 6, 33. Mit teszel előre? Az rendezi el majd a többit. Isten a ráadást is megadja, de ne veszítsd el a lényeget! A hit nem a „majd, ha ráérek” területe. Mindent meghatároz a hited. A gond is más hittel küzdve! Máshogyan éled a házasságod, neveled a gyermekeid, végzed a munkád stb… Ne egyedül küzdj, mert megfulladsz! „Ha nem tudod azt, hogy az élet tényleg örökké tart, hiába küzdesz, belefulladsz, pedig ott van a másik part!” (Tankcsapda) Az örökkévalóság fényében mennyit ér az evilági jólét? „Hiába kellemes az utad, hogyha nincsen hozzá cél. Mondd csak, mennyit ér az időd, ha elrepül ezer év?” (Pintér Béla) Megfojt a tövis! Ne hagyd megfojtani am hitedet! Küzdj érte!

Jó föld. Még egyszer: nem a jóember. Hanem az igére nyitott, igét befogadó, arra fogékony ember, akit Isten meg tud szólítani, hallja, megérti, és Isten szava formálja az életét, termést hoz, kitart az Úr útján. Meghallja Isten beszédét, befogadja, és ragaszkodik hozzá minden áron. Elfogadja Jézust, a Megváltót, hagyja, hogy ő befolyásolja a viselkedését, az ő arcára formálódik. Nem hibátlan ember, de bűneit Isten igéje szerint látó, az Igéhez igazodó ember. Él benne a Krisztus. Jó föld. Nem a növekedés sebessége számít. A sziklás talajon gyorsan indul a növekedés. Gyorsan jön a kiszáradás is. A növény kifejlődéséhez idő kell. Nem látszik rögtön az eredmény. A mag dolgozik. Te csak hallgasd az igét, és engedj alázatosan neki! Nem halogatás. Amit értesz, tedd meg, de ne az eredményt méricskéld! Eljön az idő, amikor látszani fog.

Nem a mennyiség számít! 30-60-100. Mindegyik áldott, mert terem. (Teljesítménycentrikus világ kísértése!) Nem egymáshoz képest, önmagadhoz képest. A lényeg, hogy teremj! Amikor az ember másokhoz méri magát elkeseredik. Nem az a kérdés, hogy máshoz képest mennyit teszel, hanem az, hogy te a helyeden vagy-e, és ott megteszed-e a te részedet? Sátáni gondolat, hogy te nem vagy képes rá. Az ige képes rá! Engedd, hogy végezze a munkáját. Folyamatosan szükséged van az igére, és arra, hogy ahhoz igazodj!

Alázat. „Boldogok a lelki szegények” Máté 5, 3. Uram, minden nap szükségem van a te kegyelmedre, vezetésedre, erődre, formálásodra, mert nem készültem még el a formálódással, ameddig itt a földön élek!

Jó föld. Nem értesz mindent a Bibliából, de amit értesz, azt vedd komolyan. Mark Twain-nek mondta egyszer egy barátja: „Nem szeretem a Bibliát, mert olyan homályos könyv. Túl sok rész van benne, mait nem értek.” Az író így válaszolt barátjának: „Tudod, engem nem nagyon zavarnak azok a részek, amelyeket nem értek, sokkal több gondom van azzal, amit értek. Mert azzal van dolgom, amit már értek. Ahhoz kell igazodnom, azt kell komolyam ennem. Az éppen elég. Egy mondat már élő mag. Építhetsz rá!

Hogyan lehetsz jó föld? Egyszer Spurgeon gyülekezetében egy gyülekezeti tag, aki vasárnap nem jutott el az istentiszteletre, megkérdezte egy társát, aki történetesen kereskedő volt, hogy miről beszélt vasárnap a nagy prédikátor? A kereskedő így válaszolt: „Az igehirdetésnek egy szavára sem emlékszem, de azt tudom, hogy hétfőn a Temzébe dobtam a hamis mérlegemet.” Adjon Isten nekünk ilyen „jó föld igehallgatást!                                                                                                                                                                                                                                                                                                                        

Kérdések az igehirdetéshez:

1. Milyen személyes üzenetet fogalmazott meg neked Isten ezen az igehirdetésen keresztül? Miben bátorított? Mire figyelmeztetett?

Végh Miklós, lelkipásztor