Fontos a támogatás, mert sok kicsi sokra megy
Szathmáry István
Mióta elkezdődött a szolnoki református templom felújítása, folyamatos erőfeszítés kíséri az anyagi fedezet előteremtését is. Bár eddig nem fenyegeti veszély a munkálatokat, valószínűleg az utolsó kőfaragvány elhelyezéséig és a végső szög beveréséig fog tartani az adományok gyűjtése is.
Érdekes módon eddig szinte kizárólag a sok kicsi sokra megy elve érvényesült a támogatások terén. A költségek javát fedező egyházi, városi és állami tehervállalás mellett jórészt azok a polgárok tekintették szívügyüknek az istenháza megmentését, akik „kevésből adtak sokat”, vagyis mindennapi szükségleteik fedezetéből vonták el az erre szánt összeget.
De akadt, aki munkáját ajánlotta fel, más pedig olyan tárgyi ajándékkal járult hozzá a költségekhez, ami végül szintén a pénzügyi fedezetet növelheti majd. Az egyik érdekes, de egyúttal testre szabott ajándék pont a megmentendő épülethez köthető.
Egy szolnoki festőművész szemét megkapta valamikor a szép neogót épület, s most úgy gondolta, a mű szolgálja továbbiakban a modelljét. Alkotását felajánlotta az egyháznak, hogy elárverezve értékével járuljon hozzá a közös erőfeszítéshez.
Érdekes pillanat lesz, amikor a munka végeztével a város és a gyülekezet nem csak a megújult templomon pihentetheti meg a szemét, hanem megnyugodva visszatekint az odáig vezető útra is. Igen színes és változatos látványra emlékezhetnek majd, akik kezdettől a befejezésig végig követik a történéseket.
Minden bizonnyal egy teljes szolnoki társadalmi körkép szebbik oldalát őrizhetik majd az emlékezetükben.