Milyen útmutatást nyújt nekünk a Biblia korona vírus járvány idején? – 1.
Olvasandó: Róma 8, 31-39.
„Dávid látva, hogy Saul kivonult ellene, és az életére tör, Zíf pusztájában az erdőségbe vette be magát Dávid. Ekkor elindult Jónátán, Saul fia, és elment Dávidhoz az erdőségbe, és erősítette az Istenbe vetett bizalmát. Mert így szólt hozzá: Ne félj, nem ér utol apámnak, Saulnak a keze! Te leszel Izráel királya, én pedig a második ember leszek melletted. Apám, Saul is tudja, hogy így lesz. És szövetséget kötöttek egymással az ÚR színe előtt. Dávid az erdőségben maradt, Jónátán pedig hazament.” 1Sámuel 23, 15-18.
Kedves Testvérem!
A koronavírus járvány miatti helyzet nagy kihívás elé állít bennünket. Istenkereső emberek hittel akarjuk megélni ezt a helyzetet.
Fontos kérdés azonban, hogy mit jelent ez a hit? Mire indít a mindennapjainkban minket az, hogy számolunk Istennel, hiszünk neki és bízunk benne? Miben lesz más az életünk hittel, mint lenne hit nélkül? Hogyan tudjuk valóban igénybe venni a hit erejét? Milyen segítséget nyújt nekünk Isten Igéje a mindennapi élethez? És mire indít bennünket az, hogy Istenben hiszünk?
A Biblia soha nem elméleteket fogalmaz meg a hitről, hanem gyakorlati élet-bizalomra és ebből fakadó cselekvésre indít. Például világos útmutatást fogalmaz meg arról, hogy mit tegyünk, mire figyeljünk koronavírus járvány idején. Persze ezt a vírust néhány ezer évvel ezelőtt nem ismerték, de az emberek – más díszletek és más körülmények között – ugyanazokkal az embert próbáló kihívásokkal néztek szembe, mint mi 2020 márciusában.
3000 évvel ezelőtt Dávid az életét fenyegető üldözés elől rejtekhelyre menekült, ahol átélte a veszély fenyegetését, a halálfélelmet és a bezártságot, elszigeteltséget egyaránt. Ebben a lelkierőt felmorzsoló helyzetben barátja, Jónátán azzal nyújtott neki lelki támogatást, hogy felvette vele a kapcsolatot, és az egészséges, lelket gyógyító irányba terelte a figyelmét. Nem arról beszélt neki, hogy az életére törő ellenség mekkora erőkkel jön, mennyi embert pusztított már el, nem arról beszélt neki, hogy ki a felelős ezért a lehetetlen helyzetért, nem az önsajnálatban segítette, hanem az Isten valóságára, ígéretére, jelenlétére irányította csüggedt barátja figyelmét. Ezzel reménységet, vigasztalást nyújtott neki, erőt a nehézségek közötti kitartásra. „Erősítette az Istenbe vetett bizalmát.”
Ez a mondat megfogalmazza a Biblia útmutatását számunkra 2020. márciusában is. Mert fontos, hogy a megfelelő óvintézkedésekkel elejét vegyük a biológiai vírus terjedésének, de legalább ilyen fontos, hogy védelmet találjunk a lelki vírusokkal szemben is, és segítsük egymást ebben a védekezésben is. Fontos, hogy legyen megfelelő az ellátásunk, legyen táplálékunk, és segítsünk bevásárolni azoknak is, akik rászorulnak, de legalább ilyen fontos, hogy az aggodalom, a stressz miatt kiéhezett léleknek is találjunk és nyújtsunk táplálékot. „Nem csak kenyérrel él az ember” – mondja Jézus –„hanem minden igével, amely Isten szájából származik.” Máté 4, 4.
Mire van szükségünk nekünk magunknak mindig, és még inkább ezekben a napokban? Arra, hogy megerősödjön az Istenbe vetett bizalmunk. Mi az amivel egymást is segíthetjük és segítenünk is kell? Erősíteni egymásban az Istenbe vetett bizalmat. Ez az, ami megerősíti a lelki védekezőképességünket és megvéd bennünket a lelki vírusoktól? A legfontosabb üzenet, amelyet meg kellett és meg kell szívlelnünk ezekben a napokban az, hogy Istenbe vetett bizalommal éljük meg a járvány fenyegetését, és a megszokott életünk felfordulását. Higgyük el Istennek, hogy nem vagyunk egyedül ebben a helyzetben, bízzuk rá magunkat, mert az ő kezéből nem ragadhat ki bennünket senki és semmi.
- Mit tudunk azért tenni mi magunk, hogy ez a bizalom erősödjön bennünk? Tudatosan válogassuk meg, hogy mire figyelünk! A fenyegetettség érzése és a bezártság mindannyiunkat megterhel. A csüggedés, az aggodalom, a félelem, az elhagyatottság érzése, mint lelki vírusfertőzés mindannyiunkra hatással van.
Fontos, hogy megértsük, hogy a gyógyszer mindezekre nem mi vagyunk. A védelem nem a mi erőnkön, ügyességünkön vagy jóságunkon múlik! Dávidnak nem önbizalomra volt szüksége, hanem az Istenbe vetett bizalmának az erősödésére. A hit nem azt jelenti, hogy a saját lelkierőnkkel csodákat teszünk, hanem azt, hogy az erőtlen lelkünkkel az erős Istenbe kapaszkodunk! Jónátán tulajdonképpen Isten ígéreteire emlékeztette Dávidot. És arra, hogy Isten hatalmas: Amit ő megígért, azt senki meg nem hiúsíthatja. Ez az igazság ma is tőlünk független tény!
Pál apostol ezt mondja: „Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?” Róma 8, 32.
Isten nem adott meg mindent, amit csak kívántunk? Isten abban mutatta meg a szeretetét, hogy a legdrágábbat odaadta értünk, hogy ami a legfontosabb, azzal megajándékozzon. Megmentett bennünket a bűneink következményétől: Istentől elszakadottság, az egyedüllét rémétől, a kárhozattól. Magára vette azt helyettünk. Őérte teljes bocsánatot kapsz Istentől, és az ő kegyelembe fogadott, szeretett gyermekeként élhetsz itt a földön, és a halál után is örökké. Ennek nem az az alapja, hogy te elég jó vagy-e, hogy mit tettél, vagy mit nem, hanem az, amit Jézus tett érted. Ez tény. Isten pedig megígérte, hogy erre fog nézni, és ez alapján ítél meg téged: Jézusban elítélte a te bűnödet, és neked ajándékozza Jézus tökéletes igazságát.
A Sátán mindent megtesz, hogy elárasszon lelki vírusokkal, és tönkre tegyen, megbetegítsen lelkileg. A hit azt jelenti, hogy te az igazi lelki gyógyszerben bízol, arra nézel, abba kapaszkodsz! Ha suttog a kísértő: bűnös vagy, Isten ítéletére méltó, nem vagy méltó arra, hogy Isten vigyázzon rád, nézz a keresztre, és lásd meg: igen bűnös vagyok, de Jézus értem halt meg, és eltörölte a bűneimet. Van Megváltóm, aki igazságát ajándékozta nekem. Isten szeretett gyermeke vagyok!
Ha suttog a kísértő: Isten nem törődik veled. Nézz a keresztre! Aki ezt tette értem, annak ne lennék fontos? Ne vigyázna rám? Nem őrizne meg örökké? Hiszen megígérte! Jézus a tökéletes barát, akire teljesen rábízhatod magadat!
Értjük? A hit ezt jelenti. Nem én vagyok az erős. Megváltóm, Uram az erős. Én pedig az ő ígéreteiben bízom. Ő megtart engem, benne nem fogok csalódni. Olyan ez, mint a szicíliai ember, akit Finnországban meghívott a barátja lékhorgászatra. Ez az ember soha nem látott még komoly jeget, ezért nem mert rámenni a jégre. A barátja bíztatta: bízzál, erős a jég, téged is megtart. Ha ez az ember félve, bizonytalanul, óvatosan, de rátette a lábát a jégre, és lépésről lépésre elindult a lék felé, ugye biztonsággal odaért. Nem a hite tartotta meg, hanem a jég. De a hite kellett ahhoz, hogy rálépjen az erős jégre. Az Úr Jézus, a mi Istenünk erős. Ígéreteit biztosan megtartja, soha nem hagy cserben. Ez tőlünk független tény. Hinni azt jelenti, hogy mi az ő ígéreteire, őrá nézünk, és benne bízunk.
Ez az, ami rajtunk múlik. A hit nem érzések kérdése. Tudatosan eldönthetjük, hogy mire akarunk figyelni. Ezért fontos, hogy ezekben a napokban tudatosan válogassuk meg azt, hogy mire figyelünk! Amire koncentrálunk, ami leköti a figyelmünket, ami körül gondolataink forognak, az befolyásolja lelkiállapotunkat: gyógyítja, erősíti vagy megbetegíti, legyengíti lelkünket. Lelkiállapotunk alapvető fontosságú mindennapi életvezetésünk szempontjából, sőt – ahogyan arról Csókay András idegsebész professzor a minap a televízióban beszélt – a lelkünk békessége erősíti, egészségtelen mértékű stresszterhelése pedig gyengíti biológiai védekezőképességünket is.
Megértettük, hogy felelős óvatossággal kell élnünk ebben a helyzetben, hogy lehetőség szerint elkerüljük az egészségügyi katasztrófát. Lelkünknek azonban nincs szüksége fenyegető rossz hírekre, összeesküvéselméletekre, pláne álinformációkra! A facebook negatív bejegyzéseit és negatív komment-erdejét javasolt nagyívben elkerülnünk! Lelkünket betegítő vírushordozók ezek! A hírekről való rövid tájékozódáson túl szükségtelen a hírműsorok folyamatos nézésével töltenünk időnket: a rossz hírek nagy koncentrációban egészségtelen stressz-terhelést okoznak lelkünknek!
Koncentráljuk figyelmünket Isten ígéreteire: olvassunk a Bibliát, igemagyarázatot, hallgassunk igehirdetéseket, és – nagyon fontos! – vegyük komolyan Isten valóságát!
Gondoljuk végig életünket, és vegyük számba, hogy mi mindent köszönhetünk most is Isten gondoskodó szeretetének! Adjunk hálát azért, amink van, azokért, akik szeretnek minket, és akiket szerethetünk, akár a közel vannak hozzánk, akár távol vannak tőlünk jelenleg! A hálaadás kiemeli lelkünket a csüggedésből, és segít meglátni ajándékainkat, és a bennünket megajándékozó Isten szeretetét.
Lehet, hogy a probléma, a fenyegetés nagynak tűnik, de Isten nagyobb mindennél! Koncentráljunk Isten hatalmára, mondjuk el, hogy ki ő nekünk, milyennek ismerjük őt! Ezt hívjuk bibliai nyelven dicsőítésnek. Ebben segít nekünk a Bibliában a Zsoltárok könyve. Olvasgassunk zsoltárokat!
Mondjuk el Istennek azt, ami aggaszt minket, de úgy, hogy tegyük is a kezébe azt! Isten valóságos: valósággal rá bízhatjuk azt, ami miatt aggódunk. Akár fel is írhatjuk egy imanaplóba, hogy mit tettünk Isten kezébe, ha ez segít emlékeznünk arra, hogy ezzel már nem egyedül küzdünk.
Figyeljünk arra beszélgetéseinkben, hogy a kesergés, panaszkodás helyett arról beszéljünk, amiért hálásak lehetünk! A negatív beszéddel lefelé húzzuk, a pozitív dolgok meglátásával és továbbadásával felfelé emeljük önmagunkat és a beszélgetőtársainkat is! Ha a közösségi médiát használjuk, az ottani „beszélgetéseinkben”, megosztásainkban is tartsuk ezt szem előtt!
És mindenekelőtt emlékezzünk arra, hogy mit adott értünk a mi Urunk! Emlékezzünk szeretetére.
- És segítsük egymást is a lelki vírusvédelemben! Erősítsük egymás Istenbe vetett bizalmát!
Isten ezzel a feladattal bíz meg bennünket ezekben az embert próbáló napokban! Figyeljünk, mert nagyon sokat segíthetünk (sajnos ronthatunk is) egymás lelkiállapotán!
Jónátán Dávidnak a lelkét túlterhelő stresszhelyzetben azzal nyújtott baráti és testvéri támogatást, hogy felvette vele a kapcsolatot, és a negatív dolgokról életének megtartó alapértékeire terelte a figyelmét. Emlékeztette arra, hogy ebben a helyzetben is van barátja, akinek számít, és akire számíthat, aki testvéri szeretettel gondol rá, imádkozik érte. Emlékeztette arra, hogy van Istene, aki nem felejtette el őt, aki megtartja ígéreteit, aki kézben tartja most is. Ebben az Istenben bízhat, rá bízhatja az egész életét.
Mindannyiunknak szüksége van a baráti, testvéri támogatásra a bajban. A legnagyobb szükségük azonban azoknak van erre a segítségre, akik fokozottan veszélyeztetett helyzetben vannak, és akiknek a bezártságot egyedül kell átélniük. Isten elsősorban a közvetlen hozzátartozóinkat bízta a gondoskodásunkra, de fokozottan figyeljünk ebben a helyzetben azokra is, akiket személyesen ismerünk, akiket elérünk, s akikről tudjuk, hogy nehéz helyzetben vannak, akiknek nincsen családjuk, vagy nem gondoskodik róluk. Figyeljünk azokra, akikkel a gyülekezetben egy kiscsoportba tartozunk, és akiket így személyesen ismerünk. Ha kisközösségenként figyelünk egymásra, akkor senki sem marad egyedül közülünk. Mindannyiunk felelőssége most ez.
Fontos, hogy segítsük az időseket, magányosokat rászorulókat a bevásárlásban, gyógyszerkiváltásban, de ugyanilyen fontos, hogy segítsük őket a lelki vírusvédelemben! Vegyük fel velük a kapcsolatot! Hívjuk fel őket rendszeresen! Érdeklődjünk hogylétük felől!
Ne a rossz híreket osszuk meg egymással, ne az aggodalmakban, negatívumokban, önsajnálatban erősítsük egymást, hanem segítsünk nekik a félelmekről, az aggodalmakról, nyomasztó érzésekről Urunk szeretetére emelni tekintetüket, Isten ígéreteire, gondoskodására koncentrálni figyelmüket! Erősítsük meg szívükben a reménységet, hogy legyen erejük várakozni, és kivárni a végét.
Interneten (honlap, e-mail, facebook) nagyon sok építő bibliai üzenet, igehirdetés ér el azokhoz, akik használják ezt a lehetőséget. Lehetőség szerint osszunk meg igehirdetéseket, lelki üzeneteket azokkal is, akiknek nincs internet elérhetőségük!
Legyünk ebben kitartóak. A hírek szerint még jó néhány hétig, hónapig ezek között a viszonyok között kell élnünk. Egyre nehezebb lesz. De sok lehetőséget kapunk ezzel arra, hogy szolgáljunk az Úrnak örömmel, azzal, hogy egymásnak segítünk. Sokszor néhány kedves szó is elég!
A mindennapos túlélés mellett ez nagyon fontos szolgálatunk, amelyet mindannyiunkra rábízott Isten, és ígéretet is kapcsolt hozzá: „Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül” Példabeszédek 11, 25. „Milyen kedves azoknak jövetele, aki az evangéliumot (jó hírt) hirdetik!” Róma 10, 15.
SEGÍTSÉGKÉRÉS!
SZERETNÉNK A GYÜLEKEZET LELKI ÉS FIZIKAI SEGÍTSÉGÉT FELAJÁNLANI AZOKNAK, AKIKNEK SZÜKSÉGÜK VAN RÁ JELEN HELYZETBEN. KÉRJÜK SEGÍTSENEK EBBEN!
KÉRJÜK, HOGY
- KÜLDJÉK EL AZOKNAK AZ E-MAIL CÍMÉT, AKIK MÉG NEM KAPNAK GYÜLEKEZETÜNK HÍRLEVELEIBŐL, LELKI ÜZENETEIBŐL, ÉS SZÍVESEN FELKERÜLNÉNEK AZ E-MAIL LISTÁRA!
- KÜLDJÉK EL AZOKNAK A NEVÉT CÍMÉT, TELEFONSZÁMÁT, AKIKNEK NINCS INTERNETÜK, DE SZERETNÉNEK GYÜLEKEZETI HÍRLEVELET, LELKI ÜZENETET KAPNI.
- HA TUDNAK OLYANRÓL, AKINEK BEVÁSÁRLÁSBAN, GYÓGYSZER KIVÁLTÁSBAN STB. SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE, NEM TUDJA MAGÁT ELLÁTNI ÉS NINCS SEGÍTSÉGE, JELEZZÉK! AKINEK SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE, MAGA IS BÁTRAN JELEZZE!
- AKI SEGÍTSÉGET TUD FELAJÁNLANI EBBEN A SZOLGÁLATBAN, JELEZZE!