Szolnoki Református Egyházközség

Egységes misszió munkaterv 2018/2019.

 

„…sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle.” Lukács 10, 41-42.

 

„Az egyháznak nem feladata szórakoztatni azokat (kedvét keresni azoknak), akiknek nincs gusztusuk az evangéliumra.” (C.H. Spurgeon)

 

 

Gyülekezetünk sokféle szolgálati lehetőség, törekvés, külső és belső elvárás között él. Jelenlegi élethelyzetünkben nagy kísértést jelent, hogy miközben sok mindenért aggódunk és nyugtalankodunk, sok mindent szeretnénk elvégezni, szétforgácsolódunk és szem elől tévesztjük az egy szükségest. Missziói tervezésünk legfontosabb feladata, hogy az emberi sok mindenért aggódás helyett meglássuk azt és koncentráljunk arra, ami az Egyház Ura szerint szükséges: a jó rész, amit nem vehetnek el tőlünk soha.  

 

Spurgeon szavai szerint felé van szolgálatunk, akiknek „gusztusuk van” az evangéliumra. Célcsoportunk azok, akik éhesek az evangéliumra.

 

Mire kell figyelnünk? Egy a szükséges dolog: az Istennel való kapcsolat megszületése, rendeződése, mélyülése/gyakorlása. Ez az, ami emberi kapcsolatainkat is rendezni fogja. Amikor nem üres vallásoskodás, kegyeskedés az élő Istennel való kapcsolat, akkor az emberi kapcsolatoknak is gyógyulniuk kell. Mert Isten indítani fog az ő igéjében, hogy hozd rendbe és ápold a kapcsolataidat. Minél közelebb Krisztushoz, annál közelebb egymáshoz.

 

Hogyan születik meg, rendeződik Istennel a kapcsolat? „A hit hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által.” Róma 10, 17.

 

Mire kell figyelnünk? Egyedül arra, hogy élő Ige szóljon, érthetően, személyesen, életet megszólító módon, hogy ezzel az Igével találkozzanak az emberek a gyülekezetünkben, hogy az evangélium kikerülhetetlen döntésre hívja őket.   Arra, hogy gyülekezeti életünk minden szolgálata, lehetősége a megtérésre hívó evangéliummal való ütközésre és a megtérésre (vagy az evangélium elutasítására) adjon lehetőséget az embernek. Erre van szüksége az embernek a sajátos élethelyzetében. Nekünk pedig azt kell adnunk, amire az embernek szüksége van.

 

Fontos, hogy akik szolgálnak, ezt munkálják hittel, érthetően, ők maguk is elöl járva abban, hogy formálódnak az Ige által. Fontos, hogy ezt egy szívvel, egy lélekkel, egy látással egymást támogatva tegyük – saját stílusunkban, Istentől adott eszköztárunkkal.

 

Mire kell figyelnünk? Arra, hogy a fenti értékek mentén zajló gyülekezeti szolgálatunkat minél szélesebb platformon ismertté tegyük a gyülekezet tagjai számára és gyülekezeten kívül is. Kiemelten figyelnünk kell a kommunikációra, hogy gyülekezetünk ne magába zárt, hanem az érdeklődők felé nyitott és őket szeretettel meghívó és fogadó közösség legyen.

 

Mire nem kell figyelnünk?

– Az emberek igényeire: nem célunk az, hogy az emberek igényeinek megfeleljünk, az a célunk, hogy a szükségüket töltsük be, azt adjuk, amire szükségük van. E mellett akkor is ki kell tartanunk, ha azt, amire szükségük van, nem igénylik, sőt egészen mást igényelnének. Nem lelki élvezeteket, nem közösségi vagy kulturális élményt, hanem az élő evangéliummal való, megtérésre hívó találkozást munkáljuk. Ettől nem szabad eltérnünk. Ha figyelembe vesszük is, hogy az egyes kulturális csoportok más-más témához tudnak kapcsolódni, más nyelvet ért, más ismeretanyaggal rendelkezik, így más formai keret vagy problémafelvetés talál utat hozzájuk, mégis bármi legyen is a kapcsolópont, a hordozó közeg, kizárólag olyan alkalom a gyülekezeti alkalom, ahol valamilyen formában megtörténhet az élő evangéliummal való, megtérésre hívó találkozás.

 

– Az emberek önérzetére: nem lehet célunk az, hogy az emberek ne sértődjenek meg, ne ütközzenek meg. A célunk az evangéliummal való ütközés lehetőségének megteremtése, ez pedig azt jelenti, ami a nevében van: ütközés. Ennek pedig két kimenetele lehet: engedem összetörni az önérzetemet és igazodom az evangéliumhoz (engedelmesség, megtérés), vagy továbbra is ragaszkodom a saját utamhoz, felfogásomhoz: megütközöm , megsértődök és elutasítom az evangéliumot. Fontos, hogy ne tapintatlanságunkkal, bűnös természetünkkel sértsük meg az embereket, de az evangélium világos követelése miatti megsértődés lehetőségét elkerülni bűn, mert azt csak úgy lehet elérni, ha nem hirdetjük világosan az evangéliumot.

 

– A szolgálók személye, stílusa alapján válogatókra: Isten országa szempontjából, nem építő (eredményes, sikeres) az az alkalom, ahová hosszú távon a szolgálattevő személye miatt járnak emberek. A szolgálók személyét válogató gyülekezeti gyakorlatot ki kell gyomlálni. Nem az élő Ige utáni éhség motiválja azt az embert, aki csak bizonyos szolgáló esetén hajlandó részt venni az alkalmakon (válogatás).

 

– Arra, hogy az emberek milyen tanítást hallanak szívesen. „Mert lesz idő, amikor az egészséges tanítást nem viselik el, hanem saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük. Az igazságtól elfordítják a fülüket, de a mondákhoz odafordulnak.” 2Tim 3-4.

Nem a számunkra kényelmes és kultúránk téveszméit megerősítő tanítás az Isten szerint való.

 

– Nem lehet önmagáért való célunk az, hogy gyülekezetünkben többen legyünk, vagy hogy biztosítsuk az anyagi kereteinket. „Keressétek először az ő országát és igazságát és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.” (Mt 6, 33.)

 

Milyen jellegű alkalmak segítik elő a gyülekezetben az élő evangéliummal való, megtérésre, engedelmességre hívó találkozást?

 

1. Igehirdetési, tanítási alkalmak. Biblikusan, érthetően, gyakorlati, megszólító módon.
2. Kiscsoportos testvéri beszélgetés. Őszintén, szigorúan az ige üzenetéről – illetve az életünkről az ige üzenetének tükrében. Határozottabban vezetett beszélgetésekre van szükség. Nem „szórakoztató” beszélgetés, ami arról szól, amiről a csoportnak éppen kedve van beszélgetni, hanem evangéliumi beszélgetés, amely arra törekszik, hogy ne kerülhessük ki az aktuális üzenettel való találkozást/ütközést.
3. Négyszemközti beszélgetés, személyes lelkigondozás, bűnvallás. Gyülekezetünk életében ez a terület nagyon gyenge. „Intézményes” lehetőséget kell biztosítani (erre rögzített időpontok) a személyes lelkigondozásra akár látogatás, akár a gyülekezet valamelyik helységében való lelkigondozás során.
4. Közös imádság
5. Sákramentumok

 

Az a szolgálat gyülekezetépítő hosszú távon, melynek esetében alapvetően három kritérium teljesül:

1. Mélység (intenzivitás szemben a felszínességgel). Vagyis időt szánunk és lehetőséget adunk a felkészülésre, az alkalom meghirdetésére, hívogatásra, igeszolgálatra, csoportos, vagy/és egyéni beszélgetésre, az alkalom után szervezett lelki gondozásra.
2. Külön tartalmi felelős (lelki szolgálat) és külön technikai felelős (vendégváró háttér biztosítása). Minden alkalom esetében konkrét technikai felelős-(ök)re van szükség!
3. Szolgálja az egységet. Nem önszerveződő, független szolgálat, hanem a gyülekezet vezetésével rendszeres egyeztetésben működik.

 

Az ilyen alkalmakhoz ragaszkodjunk a missziói munkatervben lehetőség szerint. Azokat a szolgálatokat pedig, amelyek nem töltik be ezeket a feltételeket, engedjük el.      

 

A programjainkhoz szükséges személyi feltételek kritériuma:

1. minden programnak van egy tartalmi felelőse /a program összeállításának és a program céljának a pontos meghatározásáért felelős személy/
2. minden programnak van egy technikai /vendégváró/ felelőse /a program helyszínéért és a program megvalósulásához szükséges tárgyi körülmények biztosításáért, valamint a programon résztvevők felügyeletéért felelős személy/
3. A tartalmi és technikai felelős együttműködése a feltétele egy-egy gyülekezeti program megvalósulásának!

 

A programok meghirdetésének kritériuma:

1. havi bontásban szerepeljen a gyülekezet programnaptárban
2. a program meghirdetésre kerüljön a honlapunkon és legalább még egy kommunikációs csatornán /e-mail, vagy nyomtatott tájékoztató elhelyezése hirdetési felületen, vagy nyilvános meghirdetés olyan alkalmon, ahol legalább 30 ember részt vesz/
3. 2019-ben kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a gyülekezeti életünkkel kapcsolatos kommunikációt fejlesszük (honlap, hírlevelek)

 

A visszacsatolás kritériuma. Minősített programjainkról készüljön beszámoló, vagy értékelés az alábbi szempontok szerint:

1. a program megvalósította-e a célját (tartalmi felelős elképzelését)
2. a program tartalma mennyire volt szükségbetöltő (a résztvevők létszáma és aktivitása alapján meghatározható)
3. a programfelelős javaslatai a következő hasonló program elé
4. a programok legfontosabb tartalmi jellemzői archiválhatóak legyenek (elektronikus formában)    

 

A programok gazdasági megtervezése:

A program elfogadásánál kötelező jelezni, a személyi felelősökön túl, a gazdasági – anyagi feltételrendszerének a megteremtését! Csak azok a programok kapnak gyülekezeti költségvetési támogatást, amelyek a fenti két szempont szerint kerülnek megrendezésre. Az anyagi forrás biztosítás azt jelenti, hogy a gyülekezet működési rendjében elfogadott gazdasági tervben szereplő fix kiadásként, vagy változó, céladakozás formájában megvalósuló támogatásként kerülhet megrendezésre a program. Ha a program a gyülekezet meghirdetett havi programjában sem szerepel, akkor kizárólag magánszemélyek támogatása formájában valósulhat meg, azt a közösség szervezetten nem támogathatja.

 

A gyülekezet egységes missziói programjának tervezése vezetői „koncentrikus körökben”:

A programok összeállítására az egyházközség elnöksége, majd a munkatársi közösség /beosztott lelkipásztorok, irodavezető, hittan vezető/ és ez alapján a gyülekezet missziói Bizottsága által összeállított és elfogadott, valamint presbiteri határozati javaslatban megfogalmazott program javaslata kerül a Presbitérium elé. A Presbitérium feladata ennek a határozati javaslatnak a megvitatása, kiegészítése és a fenti szempontok szerinti elfogadása. Ez a program fog a gyülekezet missziói programjaként meghirdetésre kerülni a gyülekezet közösségének és ez alapján fog a honlapra, valamint a havi programok kihirdetésre kerülni.

(A presbitérium határozata alapján a missziói év tervezését az eddigi január-decemberi időbeosztás helyett a gyülekezetünk életritmusát is meghatározó iskolai évet követve szeptembertől augusztusig készítjük el. Minden év januárjában aktualizáljuk a szeptemberi tervet, és január 31-ig elküldjük az egyházi rend szerint az esperesi hivatalba.)  

 

A gyülekezeti programok tehát kizárólag: csapatmunkában, többszöri egyeztetés után személyes felelősségvállalásban, átláthatóan, előre tervezhetően és több szintű gyülekezeti kommunikációban /honlap, elektronikus, nyomtatott és szóbeli formában/ valósulhatnak meg.

 

 

 

Gyülekezeti heti rend